2011. július 18., hétfő

Egérlyuk, megrázkódtatásra


Kész, megbuktam anyaságból. ..
Olyasmi történt, amit még ötven év múlva is szégyellni fogok, és ha szóba kerülne, elsomfordálnék egy sötét sarokba bűnbánni.
Tényleg azt hittem, tűrhető anya vagyok, na persze nem a BMW-szint (csak hogy a férfiak is értsék), de azért nem is Trabant, hanem olyan tisztes Opel Corsa. Jobb napokon esetleg egy Ford Focus. De nem, és örülhetek, ha mostantól kis Polskinak titulálhatom magam...

Elfelejtettem, hogy vége van az ovinak.

Vasárnap este az egyik barátunkkal beszélgettünk a hétfőről, akinek a kisfia szintén abba az oviba jár, ahova a kicsik... mondtuk neki, hogy másnap elég korán kell kell a mieinket oviba vinni, mert Neki is sok dolga lesz. Erre a barátunk elkerekedett szemmel csak annyit kérdezett: hováááá...? 
Nos, igen... így derült ki, hogy benéztünk egy hetet a naptárban, mert mi azt hittük, az ovinak csak egy hét múlva lesz vége. A Nagyobbik hetek óta kérdezgeti, mikor jön a nyári szünet, és mi most tartunk csak a "hetet kell még aludni" résznél... de az igazi "jajistenemmostmileszmostmileszmostmilesz" akkor következett, amikor ráébredtünk, hogy a gyerekeknek felügyelet kell. Engem pár nappal nyaralás előtt nem engednek szabira, Neki viszont lemondhatatlan megbeszélései vannak. Éppen kezdtem komolyan kétségbeesni, amikor anyukámék megmentették a helyzetet, és a kritikus időpontokra elvállalták a gyerekvigyázást.
Kimondhatatlanul hálás voltam. A dologhoz hozzátartozik az, hogy a szüleim igencsak aktív életet élnek, kb. annyit dolgoznak, mint mi, úgyhogy ez tényleg nagyon nagy segítség volt a részükről... köszönöm, köszönöm, köszönöm :-)

De mivel annyira felzaklatódtam, hogy tudtam, egyhamar nem nyugszom meg, azonnal valami kézműves alapanyag után néztem. (Tudom, nem hangzom teljesen normálisnak, de engem mindig az nyugtat meg stresszhelyzetben, ha elbíbelődhetek valami kis alkotáson.) És mivel egyszer betévedt hozzánk egy egér, akit a kicsik azóta is emlegetnek, elhatároztam, készítek a Kisebbik szobájának a falára egy egérlyukat papírból. :-)

Még amikor beköltöztünk, sok-sok füvet festettem a falak alsó részére, ez kiváló alap volt a kis egérlyuk hátterének.
Barna papírból kivágtam egy ajtót, ezt szürke filccel famintázatúra rajzoltam, felragasztottam. Két kis fapálcika közé egy darab spárgát kötöttem, és pár textilből kivágott ruhadarabot rátettem.
Végül egy kis műanyag méhecskét még a falra ragasztottam, és készen is volt, az egész nem telt tíz percbe... és legalább megnyugodtam közben. :-)

A Nagyobbik azóta pár percenként ellenőrzi, mikor bújik ki a kisegér az ajtó mögül. :-)











5 megjegyzés:

  1. Ez nagyon cuki. Én is festek egyet, de a külső falra, hogy kitaláljon rajta. Már hetek óta vendégeskedik nálunk, és nem tudok tőle megszabadulni. :(

    VálaszTörlés
  2. Hédi, a külső falon is jól fog mutatni :-) Átérzem a problémát, amikor hozzánk költözött be egy, mi is megküzdöttünk vele... de leginkább azzal, hogy teljesen épségben tudjuk kimenekíteni a házból. :-)

    VálaszTörlés
  3. Oszd meg velem a tudást, kérlek! :D

    VálaszTörlés
  4. Háááát, mi úgy csináltuk, hogy "zsilipeltünk" a nappaliban,szűkítettük a kört, és lezártunk részeket, hogy arra ne futhasson el. Mondjuk az akadályokon simán túlugrott, de végül bemenekült egy sarokba. Elétettünk egy hatalmas uborkás üveget (ötliterest), oldalról lezártuk az útját, aztán egy seprűvel megcsiklandoztuk, és beugrott az üvegbe. Rögtön bezártuk, aztán Ő kivitte a mezőre, és ott elengedte. Persze a kicsik előbb elragadtatottan csodálták vagy húsz percen át, az üvegen keresztül :-)

    VálaszTörlés
  5. Ahha, szóval ez egy egész estés mutatvány. :) Már csak meg kéne találnom. Egyelőre 2x pillantottam meg Őegérségét, az esetek fennmaradó részében csak a szaga árulkodott. Köszönöm a részletes iránymutatást. :D

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...